Így kell a görög mitológia egy kis részletét izgalmassá és érthetővé tenni! Claire Heywood regénye a tuti választás, ha szívesen időznél egy kicsit a múltban.
Repüljünk most vissza egy olyan korba, ahol:
a nők árucikkek voltak a házasság piacán,
oké volt gyermekeket feláldozni azért, hogy jó szele legyen a hajóknak,
az emberek szerint minden - minden! - az isteneken múlt
Ó, hogy imádtam ezt a regényt! Agamemnón és Meneláosz története, - és persze a Trójai háború, mint közös projektjük - már több ezer éve spoileres sztori. De 2004 óta egész biztosan!
Ám Claire Heywood regényében a nők szemszögéből olvashatunk a két mükénéi testvérről (Agamemnónról és Meneláoszról). A történet a két spártai királylány, Klütaimnésztra (Nésztra) és Heléna gyermekkorától indul. Az idősebb lány Nésztra a királyság trónörököse, tehát amikor majd férjhez megy, akkor hitvesével együtt ők fognak uralkodni Spártában. A lányok ebben a tudatban cseperednek. Ezért amikor eljön a pillanat, hogy Klütaimnésztrának férjet választ apja, akkor teljes döbbenet lesz úrrá rajta, hiszen Mükéné királyhoz adják, Agamennónhoz. Ebből az következik, hogy ő mehet Mükénébe, és ott lesz királynő. Hmm. De akkor ki lesz majd Spárta uralkodója? Hát Heléna férje. De csak később, mert a lány még nincs házasulandó korban.
Viszont, itt jön a be a bájos mitológiai vonal - bár az egész mitológia, de eddig még az ésszerűség határán belül voltunk -, mégpedig, hogy az a hír járja, hogy Heléna nem a spártai király lánya, hanem egy fattyú. Az más kérdés, hogy állítólag amúgy Zeusz lánya.
És volt valami furcsa kis botrány Heléna gyermekkorában, ami miatt már “romlott árunak” számít. Ezért, hogy a kisebbik lányt is vonzóvá tegyék a kérők számára (bár tény, hogy ő Göröghon legszebb teremtése), az apja őt teszi meg örökösévé. Hátha így kell az ifjaknak, hiszen szép, és még egy királyság is jár vele. Tuti kombó!
Részletesebben nem megyek bele, tudjuk, hogy Klütaimnésztra Agamemnón felesége lesz, Heléna pedig Meneláoszé. A regény attól szuper, hogy átérezzük a nők - ráadásul a királynék - helyzetét. Látjuk a mindennapjaikat, ami jóformán a fonásból állt, és persze amikor csak lehetett akkor gyereket kellett szülni. Nésztra erre az útra lépett, de Heléna ellenállt, ahogy csak tudott. A Szép Heléna boldogtalan életének, a szülés utáni depressziójának, és az elhanyagoltságának története bújik meg a lapok között. Ennek ellentéte Klütaimnésztra élete. De aztán minden megborul, mert jön Trója hercege, Párisz… És induljon a trójai háború!
Két olyan nő történetét ismerjük meg ebből a regényből, akik eddig csak a háttérben bújtak meg. Klütaimnésztárától kb. annyit tudtam, hogy Agamemnón felesége volt. Vagyis a RRRrrrrettentő töri- sorozat Ütődött görögök című kötetében olvastam róla kiskoromban, ott vicces naplóbejegyzései voltak. Na de tényleg ennyi.
Heléna. Oh, hát igen. Róla azért többen hallottunk már. A legszebb nő, aki miatt kitört a trójai háború. Jó, oké. Bevallom én csak a 2004-es Trója című filmre tudok alapozni, mert az Iliászt nem volt kedvem végigolvasni. Szerencsére Claire Heywood teljesen máshogy ábrázolja a Szép Helénát. És nem mondhatnám, hogy pozitív karakterként. Egy elégedetlen nő, aki többre vágyik, de azt sosem kaphatja meg. Tök jó volt!
Szerettem, hogy a szerző szépen behozta a többi mitológiai alakot, még ha csak említés szintjén is. Megjelenik Odüsszeusz, aki Pénelopé kezét kéri a spártai királytól; Akhilleusz, akihez Iphigéniát akarják feleségül adni (vagy mégsem?); és persze Kasszandra, Priamosz király lánya. Ez utóbbinak különösen örülök, mert a már korábban említett film méltatlanul mellőzte e trójai királylányt.
Tetszett, hogy a regény nem idealizál, nem ítélkezik, nem mondja meg kinek volt igaza. Mert az élet is ilyen. Történnek események, reagálunk rá, aztán megyünk tovább, és meglátjuk mi lesz.
A kor, amiben játszódik. Ahol a királyok szava parancs, ahol a nők csak árucikkek, és soha senki sincs biztonságban. Egyik percben még lehet, hogy a király lánya vagy, a másikban már elűznek, vagy akár áldozati bárány is lehetsz...
Igazságtalannak tartom, hogy féltékenységből egész Tróját felégették, - még akkor is, ha ez csak egy háborús indok volt, és más, hatalmi harcok voltak a háttérben - majd Heléna és Meneláosz elbeszélgetnek, és megállapítják, hogy jó, mind a ketten hibáztak, és együtt tették tönkre a házasságukat. Majd elballagnak. Egy komplett kultúra meg épp hamuvá lesz mögöttük.
Akit foglalkoztat a mitológia, annak ezt a regényt mindenképp el kell olvasnia! Végre a nők szemszögéből láthatjuk a történelmet, amit a férfiak írtak.
Köszönjük a kötetet az Álomgyár kiadónak!
A könyvet itt találjátok: https://alomgyar.hu/konyv/sparta-lanyai?aff=GM001
Comments