"A legfőbb inspiráció az örömszerzés."
Nagy Alex író első regénye idén, azaz 2022-ben jelent meg Lelkek harca címmel a New Line Kiadó gondozásában. Bűnügyi elemek, történelem és fantasy különleges elegye a történetet. A szerző mesél nekünk a könyv születéséről, inspirációiról és arról, hogy miért a 80-as évekbe nyúlt vissza, hogy megszülethessen ez a regény.
- Mennyi idő alatt írtad meg a Lelkek harca című regényedet?
- A regény egy kötetnek indult. Emlékszem, az elején milyen lelkes voltam. A kezdők naiv lelkesedésével írtam. Dőlt belőlem a szó. Azaz a betű. Négy hónap alatt megvolt négyszáz oldal és hol volt még a történet vége! Büszke voltam magamra. Odaadtam a kéziratot a hozzám legközelebb állóknak. Dicséretek és vállveregetések. Már a kiadáson gondolkodtam, amikor egy könyvet kaptam ajándékba - Stephen King: Az írásról. Szerencsére elolvastam. Szerencsére mentort kerestem.
És szerencsére megtaláltam...
- Nádasi Krisz írónő/mentor vett a szárnyai alá. Elolvastam a tizenkilenc oldalas lektori véleményét... Hetekig tartott, míg megemésztettem. Aztán nagy levegőt vettem és felvértezve a tanácsaival nekifogtam újra. Ekkor az élet próbára tett: egy fél évig tartó betegség miatt nem írhattam. De ez sem rettentett el az elhatározásomtól. Átírtam a történetet. Az első kéziratból csak nyomokban maradt részlet a regényben. Az egész folyamat két évig tartott, ebből tizenöt hónap az írói munka...
- Melyik karakteredet érzed magadhoz a legközelebb? Kit volt a legkönnyebb megírni?
- Mindegyik szereplő közel áll a szívemhez. Érdekes dolog ez, de talán azért, mert mind az én tollam által született. De nem térek ki a válasz elől; a kedvencem Gábor, a főszereplő fejlesztőmérnök. A karakterek írás közben is formálódtak, természetemből adódóan a pozitív szereplőkkel könnyebben boldogultam. A legnehezebben talán a Fekete Főnök alakja született meg.
- Miért a 80-as évek választottad a regény korszakának?
- Az emberek szívesen álmodoznak a régi szép időkről. Igen, a szép időkről. Mert valami okból az emberi agy kiradírozza az elméből a rosszat és a szenvedést. Én is sokszor rajtakapom magam, hogy egy-egy baráti borozgatás vagy családi összejövetel alkalmával sztorizgatok az életemről. És pontosan ugyanazt teszem, amit a barátaim történeteiben, vagy akár közösségi médiában megosztott jegyzetben megkritizálok. Kiszínezem a mesémet. Kihagyom vagy bagatellizálom a rosszat és felnagyítom a jót. És ez jó érzés, mert boldogsággal tölt fel a nosztalgia.
Pedig nem kellene mindent megszépíteni. Mert igenis fontos, hogy levonjuk az életünkben a tanulságokat. Fontos, hogy pontosan tudatosítsuk, hogy mily módon küzdöttük le a sokszor nagyon is frusztráló akadályokat.
- A 80-as évek a fiatalságom évei, a szocialista korszak végső tusái között. A fiatalabb generáció nem élte meg ezt a korszakot. Ezért döntöttem úgy, hogy megírom a fejemben már régóta formálódó történetet.
- Angolul van két kifejezés az író alkotási folyamatára. Lehet valaki planner, vagy pantser. Vagyis olyan aki megtervezi az egész könyvet előre, és csak aztán kezdi írni, és a másik, aki csak elkezdi, és majd megy amerre a gondolatai viszik. Te melyik vagy inkább?
- A történet gerincét megtervezem. A második kötet vázlata két A4-es oldal. Mielőtt nekifogtam az írásnak, Krisszel még egyszer átgondoltuk a cselekmény szálait. Az igazság viszont az, hogy írás közben is alakul a történet, de a fő vonalakhoz igyekszem tartani magam.
- Honnan jön az inspiráció az íráshoz?
- Talán furcsán hangzik, de a kíváncsiság hajtott bele az írásba. Kíváncsi voltam, hogy képes vagyok-e megírni egy regény nagyságrendű történetet. A kíváncsiság kihívássá, egyfajta belső kényszerré alakult. Ez az energia hajtott és hajt napról napra, hétről hétre.
Az ötleteket az élet adja. Nyitott szemmel járok, írói szempontból is figyelem az emberek viselkedését, a körülöttem zajló eseményeket. A könyvekből, filmekből is merítek gondolatokat, szituációkat.
De a legfőbb inspiráció az örömszerzés. Megosztani az értékrendszeremet, a mondandómat és ezzel örömöt szerezni másoknak. Ez lebeg a szemem előtt. Örömöt adni, ebben az embert próbáló világban.
- Melyik, vagy melyek voltak életed meghatározó olvasmányai?
- Fiatalkoromban leginkább a matematika vonzott, de az irodalom is előkelő helyet foglalt el az életemben. A szobámban lévő könyvespolc roskadozott a könyvektől. Először a Delfin könyveket faltam, aztán gimnazistaként a szépirodalom hódított. Steinbeck, Dumas, Stendhal vagy éppen Jókai, Gárdonyi, József Attila gyakran vendégeskedett nálam...
A kedvencek:
Steinbeck – Egerek és emberek, Édentől keletre
Jókai – A kőszívű ember fiai
Gárdonyi – A láthatatlan ember
- Úgy gondoljuk, hogy a Lelkek harca az ideális karácsonyi ajándék minden könyvmoly számára. Ha három szót kellene mondanod, ami jellemzi a regényed, mit mondanál?
- Amikor megérint egy lélek...
És ha kiváncsi vagy egy spoilermentes értékelésre kattints ide.
Comments