Végre egy regény, ami teljesen meglepett! Határozottan érdekes volt, fenntartotta a feszültséget, töredezett volt, és végig a sötétben hagyott. Egy szóval: zseniális!
A Sinclair család életébe nyerünk betekintést. Ahol mindenki szép, sportos, magas és teljesen boldog. Vagy mégsem? Nagy múlttal rendelkező család, akiknek az ősei a Mayfloweren érkeztek az Újvilágba. Saját szigetük van, rajta egy rakás, szebbnél szebb ház. A nyaraikat vitorlázással, fagyi készítéssel, tábortüzek melletti elmélkedéssel, és családi teniszbajonkságok rendezésével töltik. Senki nem dolgozik, de mindenük megvan. Azt hiszem ezt a társadalmi réteget nevezik old money-nak. Bár kívülről úgy tűnhet, hogy tökéletes életük van, ez valójában csak a látszat. A család ugyan mindent megad a tagjainak, de ez kötöttségekkel és szabályokkal jár.
Főszereplőnk és mesélőnk Cadence, a középpontban pedig a 15-ös nyara (vagyis az a nyár, amikor 15 éves volt). Történik egy baleset, de Cadence semmire nem emlékszik belőle. Nekünk pedig az a szerencsés helyzet jut, hogy vele együtt jöhetünk rá a részletekre…
a nyári hangulat
gyorsan olvasható, tényleg
rejtélyes, de nem ijesztő módon
a mottók, amit a szereplők találnak ki maguknak
a kiszámíthatalan befejezés
szerintem ügyesen van megírva: kissé töredezett, és nem ad sok információt
a nyomasztó családi dinamika
a csavar kapcsán vannak kérdéseim, de ezt nem tudnám spoilermentesen tálalni
Cadence és Gat kapcsolatát nem éreztem elég kidolgozottnak
„A Sinclairek sportosak, magasak és szépek. Régi pénzű demokraták vagyunk. A mosolyunk széles, az állunk szögletes és a teniszszerváink harciasak.”
Comments